A weboldal cookie-kat használ. További információk.
  • ganoderma ganoderma-text KÍNÁBAN MÁR TÖBB EZER ÉVE
    RENDKÍVÜL HATÉKONY
    GYÓGYNÖVÉNYKÉNT TARTJÁK SZÁMON.
    OLYAN GYÓGYNÖVÉNY,
    MELYNEK NINCS MELLÉKHATÁSA
    MÉG HOSSZÚ TÁVÚ HASZNÁLAT UTÁN SEM.
    JAVÍTJA A SZERVEZET ÁLTALÁNOS
    ÁLLAPOTÁT, ÖNGYÓGYÍTÓ KÉPESSÉGÉT.
  • ganoderma ONE DRAGON MODELL A TERMELÉSTŐL AZ ÉRTÉKESÍTÉSIG
    A TELJES FOLYAMATOT
    A VÁLLALAT TARTJA KÉZBEN.
  • ganoderma VÁLTSD VALÓRA AZ
    ÁLMAIDAT A DXN-NEL!
    RAGASZKODJ
    AZ EGÉSZSÉGEDHEZ!
    LÉGY ANYAGILAG
    FÜGGETLEN!
    ÉLJ MAGASABB
    ÉLETSZÍNVONALON!
    VALÓSÍTSD MEG
    ÖNMAGAD!
CSATLAKOZZON
MOST!
 

Hírlevél feliratkozás

Keresztnév:

E-mail:

Termékismertető   Üzleti lehetőség

Írja be a képen látható feliratot!

captcha
Kérek egy újat!

Saját történet

 

            Európa egyik legszebb vidékén, Erdélyben születtem és lakom, hegyvidéken, a Keleti Kárpátok bölcsőjében, a Hargita hegy lábánál. Életemet meghatározza a természet gazdagsága, ismerete és szeretete. Elmondhatom, hogy együtt nőttem fel a napsugárral, virágokkal, madarakkal és a gombákkal. Kora tavasztól késő őszig Édesapám és Nagytatám a kalapjukban hozták haza az idénynek megfelelő friss termést. Később magam is megtanultam a legfontosabb gombák ismeretét és boldogan mondhatom, hogy soha nem betegedett meg senki a főztömtől.

            Tanulmányéveim során, Róma kertjeiben boldogan összegeztem 13 féle ehető gombát, hogy csak a két legnagyobbat említsem, a Villa Pamphili-ben, ahová tanulni jártam, és a a Villa Borghese-ben, ahol a legtöbbet sétáltam szabad időmben.

            A gombák világa mindig is kedvenc kutatóterületem volt: megszagoltam, megkóstoltam, megvizsgáltam a színét, állagát, de szerettem benézni a „kalapja alá”, ami néha lecsüngött a földre. Ilyenkor „szoknyának” neveztem és élvezettel figyeltem, mi van alatta: csiga, bogár, kukac lakja-e? Beszélgettem a kalapos-szoknyásokkal, megszólítottam őket és hangosan kifejeztem egyik-másiknak: de szép vagy!

            Pár évvel ezelőtt aztán egyik MLM-es ismerősöm, akivel magánszorgalomban együtt dolgoztam, megajándékozott az gano gombás fogkrémmel. Rácsodálkoztam és megkérdeztem: „Hát gombából is lehet fogkrémet készíteni?” Ismerősöm igennel válaszolt, elmondta, hogy ez a gombaféle már évezredek óta gyógyítja az embereket. Nem kételkedtem benne, mert ismertem annyira a gombák jótékony tulajdonságát, hogy el tudtam képzelni, hogy ez a fogkrém valóban az egészségemet fogja szolgálni. Nem tévedtem. Megállapítottam, hogy soha ilyen jó fogkrémem még nem volt. Valósággal masszírozta a foghúsomat, és nagyon kellemessé tette a szájüregemet. Sajnáltam, hogy utána hosszú időn át nem jutottam hozzá a termékhez.

            Nemrégiben a barátnőm kínált meg egy gano gombás kávéval. Ekkor már nem csodálkoztam el olyan nagyon, mint első alkalommal, mert tudtam, igényes finomságról lehet szó, és valóban elbűvölt az íze. Ami még az ízénél is többet ért, az a hatása volt: nem reszkettem utána, mint a rendes kávé után, amiről le kellett szoknom, mert nem tett jót nekem.

 

            Most, hogy magam is munkatársa lettem a gano gomba internetes forgalmazásának, újból kávézhatok kedvemre és a fogmosás is az a kellemes művelet lehet, amely örömmel tölt el, nem pusztán egy szükséglet elvégezése. Sőt, már álmodozom egy jó samponról, vagy kozmetikumról, amit csak nagyon ritkán tudtam megengedni magamnak.

 

 

 

 

 

A ganokávé titka…

 

           

 

Soha nem voltam túlzott kávés, napi két-három kávénál többet általában nem ittam meg, kivéve a tanulás éveit, amikor napi tizenkét órát töltöttem a tudás birodalmában. Bizony, sokszor lőttem túl a célon a római kávéautomaták erős, velőt rengető kávéitól. Köztudott, hogy az olasz kávé tömény, különösen az, amit ők is „rövidnek” neveznek. A magyarok az olasz erős és hosszú kávé közötti presszókávét isszák, de az is erősnek számít.


Aztán idő teltével kezdtem nem bírni az erős kávét, főleg elkövettem azt a hibát, hogy reggel felkelés után, éhgyomorra megittam egy kupával, majd nekiláttam a munkának és megfeledkeztem a reggeliről. Mire észbe kaptam, reszketett a gyomrom, elgyengültem és természetesen nagyon felpörgetett állapotba kerültem. Nem elhanyagolandó tünete volt ennek következménye, az állandó hasmenés sem. Szerettem volna kiszállni belőle, de ahogy sokan melléfognak a „családi béke” megtartása szándékával, én is melléfogtam.  Éreztem, hogy nem jó, mondtam is sokszor, de rám volt bízva a választás, viszont az asztalra téve a négy személyre főzött kávé… Ember legyen a talpán, aki hosszú távon ellen tud állni…


Lassan kiszálltam ebből a helyzetből és magam kezdtem beosztani a kávéadagolást, belátásom szerint. Valamivel jobb lett, mert naponta csak egy, normális adagot ittam meg, de éreztem, valahogyan ezt sem kívánom. Már nagyon bennem volt a kávé teljes elhagyása, de hosszú idő alatt megszoktam, inkább a reggeli szertartást, a kávé finom illatát, ezt volt nehéz helyettesíteni.


Aztán történt, hogy 2013 június 13-án elfelejtettem kávét főzni magamnak. Csak este jutott eszembe. Akkor kaptam észbe, hogy jól eltelt a nap kávé nélkül is. Ezen felbátorodtam és elhatároztam, hogy nem iszom több kávét. Másnap érettségi találkozónk volt. Természetesen kávét is szolgáltak fel az ebédnél. Azt mondtam, jó, legyen ez a búcsú kávéja. Az lett. Majd hónapokig nem ittam kávét, társaságban sem. Az elején jó volt minden, estére jól elfáradtam, éjszaka jól aludtam, végül is kipihentem magam, kiürült belőlem a kávé. Egy idő után viszont kezdtem érezni, hogy ha megihatnék egy kávét, jobban bírnám az esti órákat, kávé nélkül ugyanis már kora este álmos voltam.


Ekkor robbant be a DXN az életembe. Egy olasz fordításról beszélgettem a jelenlegi szponzorommal, aki felvillanyozódott lelkesedésemen és elmondta, hogy most nyitják meg az olasz piacot, nevezzek be, ha van kedvem hozzá. A fogkrémet már korábbról ismertem, és időközben megkóstoltam a ganoderma kávét is. Nem kellett bíztatás, kötélnek álltam, és vártam a pillanatot, hogy újból kávézhassak.


Visszatért a kávé-szertartás az életembe, de minden korábbi mellékhatás nélkül. Magam is meglepődtem ezen. Nincs reszketés, hasmenés, gyomorégés, felpörgött idegállapot, viszont van megelégedettség, jókedv, nyugodtság. Ami mindennél fontosabb: egész nap jól vagyok vele, feldob anélkül, hogy idegessé tenne, este is friss vagyok, figyelni tudok, és nem kókadozom egy előadáson. Azt vetem észre, hogy újból felgyorsultam. Volt egy balesetem a bokám ínszalagja elszakadt, hosszas volt a gyógyulásom, csak lassan tudtam járni, most csak arra lettem figyelmes, hogy olyan gyorsan sürgök-forgok, hogy magam is meglepődöm rajta.
Tény, hogy ilyen sok tapasztalat után nem iszom kávét éhgyomorra, csak reggeli után, és rájöttem, elég nekem egy fél adag.


Kedvencem a Lingzhi (3+1 típusú), tejjel iszom és egy kis mézet is teszek bele, nem lenne szükség rá, mert a nélkül is nagyon finom, de most úgymond „kényeztetem” magam vele.


 

 

A sampon mesterműve

 

 

                Régóta vágytam egy jó hajsamponra. Valamikor kijutott nekem a luxuscikkből a Herbalife termékei között, viszont amióta hazajöttem Rómából, nehezebben teremtem elő a hozzávalókat és inkább maradok a legszükségesebbeknél. A luxus hajsampon tehát váratott magára mindaddig, amíg meg nem ismertem a Ganoderma termékét.

                Megvásároltam tehát kedvezményes áron, mint törzstag a várva várt hajsampont. Első hajmosásnál meglepetést okozott, meg kellett harcolnom a hajmosásért. Nehezen ment, alig tudtam kinyomni a palackjából, olyan sokat raktam belőle, hogy az volt az érzésem, kétszeri hajmosással el fog fogyni az egész. Végül nem volt olyan érzésem, hogy hajat mostam, mintha elvesztette volna fényét a hajamosás után, fénytelenné vált és valahogy elvolt…, mintha valamivel bevonta volna a hajszálaimat, mintha megvastagította volna azokat… Csak vártam és figyeltem, mi lesz…

                Első tapasztalatommal természetesen hallgattam, mint aki valami olyasmit követett el, amit titokban tett, nem sikerült és most hallgatásra van ítélve, kudarcát nem meri bevallani senkinek.

                Egyvalami viszont mégis jó érzéssel töltött el: olyan finom illata volt, hogy ilyen illatú samponom még csak egyszer volt életemben, Párizsból kaptam ajándékba, lila színű volt és bármennyire óvatosan bántam vele, mégis elfogyott. Most visszatért ez az illat.

                Vártam a folytatást, figyeltem, hogyan viselkedik a hajam az elkövetkező héten. Tartotta magát az az állag, amit kapott hajmosáskor. Hamar zsírosodó hajam van. Most azt vettem észre, nem zsírosodik, hanem átmegy egy egészen sajátos állapotba, tartja magát. Kezdett felcsillanni bennem a remény. Végül is bíztam benne, ismerem a gombák tudományát, már kipróbáltam egy-két terméket, tudtam, a természet selejtet nem alkot, és tapasztalataim alapján a DXN sem.

                Jött a következő hajmosás, kíváncsian vártam, mi lesz a következő felismerésem. Már könnyebben bántam a szokottnál robusztusabb palackkal, kis vizet tettem hozzá, (volt már hely), így nem kellett kínlódnom a kivevéssel, már nem kellett a fél palack tartalmát a fejemre kenni, sikerült megmosni a hajam. Illatával most is elbűvölt.

                Fésülködésnél jött viszont a meglepetés: csak annyi hajam hullott ki, mint egy szokásos reggeli fésülködésnél. Vékonyszálú hajam van, hajmosáskor mindig egy fél marék hajat dobtam el. Be lehetett vele gyújtani a kályhába (vidéken tartózkodom). Most ez nem volt már többé. Meglepődtem, és örültem neki. Figyeltem a következő hajmosásoknál mi fog történni. Ugyanez. És a hajam tartotta magát.

                Lassan kezdtem érezni, hogy a „hajbevonat” marad, állandósul, és „van mit fogni rajta” (vállig érő hajat viselek, hátul bekötve). Örömmel töltött el ez az állandósultság.

                Majd jött az első hajfestés (amúgy „kendermagos” fejem van). Ugyanaz a meglepetés, sőt, olyan kevés sampon kellett, hogy magam is elcsodálkoztam, hogyan lehetett lemosni ilyen kevéssel…

Igen, a Természet tudja a dolgát, és aki képes ezt felfedezni és együttműködni vele, azt megáldja örömmel. 

 

 

DXN Facebook Share Megosztás Facebook-on